A zöld átállás mérföldkövei és jövője
Forrás: Az ESGfigyelő – a zöld megoldások kiadvány – a teljes cikk elérhető az online szakmai kiadványban
Az Európai Zöld Megállapodással az Európai Uniónak az a nem titkolt szándéka, hogy a ma élő emberek és a későbbi generációk jólétét és egészségét szolgálva a gazdaság új, versenyképesebb pályára állítását is szolgálja. Ezt követte az Európai klímarendelet, amely kötelező erejű uniós szintű éghajlat-politikai célként előirányozza, hogy a nettó – azaz az elnyelések levonásával számított – üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 55 százalékkal, 2050 után pedig nullára csökkenjen. Ezután született meg a kohéziós politika új pénzügyi eszközeként az Igazságos Átmenet Alap, amely támogatást nyújt a klímasemlegességre való átállás miatt társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő területeknek, olyan beruházásokat támogatva, mint a digitális összeköttetések, a tisztaenergia-technológiák, a kibocsátások csökkentése, az iparterületek rehabilitációja, a munkavállalók átképzése vagy a technikai segítségnyújtás
„2021-ben jelent meg a Fit for 55 (Irány az 55%!), az Európai Zöld Megállapodás konkrét jogszabályokra leképeződött intézkedési javaslatcsomagja. Az ebben foglalt tizenhét jogszabályjavaslat az unió gazdaságának egészét lefedi. Az ipari létesítmények dekarbonizációjától kezdve a közlekedés kibocsátásának csökkentésén át egészen a lakossági kibocsátáscsökkentés elősegítéséig. Mindezt azért, hogy az Európai Unió valóban el tudja érni a célul tűzött 55%-os kibocsátáscsökkentést 1990-hez képest. Egyes jogszabályjavaslatok kapcsán ugyan még zajlanak a tárgyalások, de sokat már lezártunk” – mondta el Az ESGfigyelőnek Deli Daniella az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Az Európai Bizottság 2022-ben, az orosz–ukrán háború által kiváltott nehézségekre, a nemzetközi energiaválságra válaszul kidolgozta a REPowerEU tervet, amelynek célja az energiatakarékosság növelése, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása, az energiaellátás diverzifikálása, hozzásegítve Európát ahhoz, hogy a kor kívánalmainak megfelelő új energetikai infrastruktúrát építsen ki. Az uniós zöldátállásban meghatározó Fit for 55 csomag egyik legfőbb eleme az uniós emissziókereskedelmi rendszer (ETS – Emissions Trading System). Az ETS hatálya alá az Európai Unió tagországaiban üzemelő nagy kibocsátó létesítmények – az energiatermelő szektor, a nagyipari létesítmények, az Európai Unión belüli légi közlekedési szektor – tartoznak. A 2005-től életbe lépett rendszer legfontosabb jellemzője, hogy a károsanyag-kibocsátás folyamatos csökkentése felé tereli a legnagyobb kibocsátókat azért, hogy 2050-re közel a nullára szorítsa vissza kibocsátásukat, új célértékként meghatározva azt, hogy a teljes ETS-szektornak 2030-ig 62 százalékos kibocsátást kell elérnie.
Magyarország számára a legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mit jelent mindez a hazai gazdaság és a magyar fogyasztók számára? Deli Daniella szerint egyrészt egyértelműen felerősödhet a zöld gyártási technológiák széles körű alkalmazása, az anyag- és energiahatékonyság nagyfokú javítása, az erőteljesebb újrahasznosítás, a kutatás-fejlesztés szerepének növelése, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás bővítése.
Ismerd meg ezt és más érdekes témákat az első hazai ESG szakmai kiadványban, az online megjelenő Az ESGfigyelőben! Légy részese a változásnak, előfizetéssel támogathatod a fenntartható jövőt – mert nekünk is fontos, és biztos vagyunk benne, hogy neked is az!