Az ESG háttere – honnan indult a vállalatok fenntarthatóságának mérése?
Bár az ESG-ről legtöbbször modern vonatkozásban beszélünk, mint egy új vállalatértékelési rendszerről, mégsem mondhatjuk, hogy ténylegesen újdonságról lenne szó. Igaz, hogy az utóbbi néhány év történései még fontosabbá tették az ESG-t, a kialakulásának története azonban jóval régebbre vezethető vissza. Az elmúlt néhány évtizedben történtek olyan társadalmi és környezeti események, amik mind előmozdították az ESG létrejöttének ügyét.
Mi is az az ESG?
Az ESG rövidítés, az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) területeket foglalja össze. Ezen 3 aspektusból mérhető, hogy egy vállalat mennyire fenntartható, hosszabb távon mennyire működőképes. A jelenlegi EU-szabályozás értelmében a nagyvállalatoknak már kötelező az ESG értékelés. A kisebb cégeknek még nem, azonban számukra is javasolt elvégezni, mert számos előnnyel jár mind a potenciális üzleti partnerek, mind az ügyfelek, mind az employer branding szempontjából.
De honnan is indult ez az egész?
Nehéz meghatározni egy kezdő dátumot, amire az ESG kialakulását datálhatjuk. A társadalmi felelősségvállalás évtizedek alatt, lassan épült fel, kezdve azzal, hogy az ötvenes években bányász szakszervezetek elkezdtek tőkét fektetni megfizethető lakhatásba és egészségügyi intézményekbe. Ezek voltak az első olyan törekvések, amik a dolgozók jólétét voltak hivatottak elősegíteni, vagyis megjelent vállalati oldalon a társadalmi felelősségvállalás.
1960-as évek: nőni kezd a társadalmi felelősség
Az 1960-as években a vietnámi háború kapcsán szólaltak fel az amerikai üzleti élet szereplői, békét sürgetve. Voltak azonban ellenoldali érdekeltségek is, bizonyos cégek például vegyi fegyvereket készítettek, amiket az Egyesült Államok hadserege használt a háborúban. Ezek a cégek olyannyira rossz lóra tettek akkoriban, hogy a mai napig perekkel néznek szembe, a másik oldalon az áldozatok hozzátartozóival, amerikai veteránokkal, valamint vietnámi civilekkel szemben is.
1970-80-as évek: előtérbe kerül a környezetvédelem
A ’70-es években végre a környezetnek is nagyobb figyelmet szenteltek. 1970 április 22-én 20 millió ember gyűlt össze, hogy a környezet pusztítása ellen tiltakozzanak. Április 22-ét azóta a Föld Napjaként ismerjük, és nagyon komoly katalizátora volt a természetvédelmi mozgalmaknak. A hatására már akkoriban is számos intézkedés történt, ami a környezet védelmének jegyében zajlott.
Az 1980-as években természeti katasztrófák történtek a nagyvállalatok gyakorlatának köszönhetően, köztük egy jelentős mértékű olajszennyezés Alaszkában. Ez a katasztrófa vezetett a CERES néven ismert társulás megalakulásához, ami a környezetvédelem zászlaja alatt működött.
’90-es és 2000-es évek: képbe kerül a fenntarthatóság az üzletben is
1990-ben a MSCI KLD 400 Social Index segítségével a befektetések fenntarthatóságát kezdték el mérni. 1992-ben kezdtek komolyabban foglalkozni az éghajlatváltozással: Rio de Janeiroban létrejött az ENSZ keretegyezmény, melyet 154 ország írt alá, 1997-ben pedig ez a kör tovább bővült Kiotóban: 192 ország vállalt kötelezettséget a légkörbe jutó káros anyagok mértékének csökkentésére.
2000 környékén az emberi jogok is porondra kerültek a munkavégzés kontextusában a környezetvédelem és a korrupcióellenes elvek mellett. 2004-ben a „Who Cares Wins– Connecting Financial Markets to a Changing World” című jelentés látott napvilágot, amely azzal kapcsolatban adott iránymutatást a vállalatoknak, hogy az ESG-t hogyan tudnák beépíteni a működésükbe. Ezt követően több testület, egyezmény is született annak érdekében, hogy a fenntarthatóság egyértelműen meghatározza a fejlődési célokat.
A COVID-19 bevégezte a küldetést
Ahogy említettük, az ESG az utóbbi években kapott leginkább hangsúlyt, amit – ha nem is teljesen, de részben – a COVID-19-nek is köszönhetünk. A világjárvány előtérbe helyezte a gazdasági egyenlőtlenségeket, rávilágított számos terület hiányosságaira világszerte.
Mindezek miatt sok területen a vállalatokat a fogyasztók és a befektetők kényszerítették arra, hogy felszólaljanak, állást foglaljanak, és belülről megvizsgálják saját működésüket, mérlegeljék a társadalmi igazságosság előmozdítása, a fenntarthatóság terén tett tevékenységeiket.
A COVID számos negatív hatása mellett tehát hozott nekünk némi pozitívumot is: sokat tett a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntarthatóságért vállalati szinten.