Így készítsük elő a sikeres e-mail marketinget

Az e-mail marketinggel kapcsolatban kétféle, igen ellentétes felfogás van. Az egyik szerint hatékony eszköz, amivel tömegeket lehet elérni egyszerre, a másik szerint pedig haldoklik. Utóbbiak azonban valószínűleg rosszul használják, nem tudják kiaknázni a benne lévő lehetőségeket. A hírlevelek ugyanis akkor működnek, ha az egész folyamatot jól építjük fel, kezdve onnan, hogy kik kapják meg a leveleket, egészen odáig, hogy mi legyen a tartalmuk.

Az e-mail marketing rossz híre ugyanakkor nem véletlen: rengetegen panaszkodnak arra, hogy a célcsoport meg sem nyitja a hírleveleket, borzalmas az elérés, nincs értelme ebbe pénzt ölni. Nos, ha ezt tapasztaljuk, érdemes átgondolni, hogy mit csinálunk rosszul. Valamit ugyanis biztosan. Egy jól felépített hírlevél kampány biztos, hogy nem marad eredmény nélkül. 

Mire figyeljünk, ha azt szeretnénk, hogy sikeres legyen az e-mail marketingünk? 

A sikeres marketing az alapoknál kezdődik, és ez a hírlevelek esetében sincs másképp. Az alap pedig a címzettlista.  

A legtöbb vállalkozásnak azért landolnak olvasatlanul a kukában a hírlevelei, mert nem jól céloznak. A „nagy számok törvénye alapján” boldog-boldogtalannak kiküldik a hírleveleket, olyanoknak is, akik számára valószínűleg tökéletesen irreleváns az ajánlatuk. Hatékonyabb inkább kisebb létszámú, de releváns célcsoportot elérni, így ugyanis sokkal jobbak lesznek az eredmények amellett, hogy kevesebbet kell költeni. 

B2B ajánlatok esetén céginformációs cégektől lehet a leggyorsabban és legegyszerűbben beszerezni egy marketinglistát. Ezeket a listákat a saját kritériumaink szerint szűkíthetjük, így elérve, hogy csak olyan címzettek maradjanak rajta, akik tényleg ideális partnerek vagy ügyfelek lennének, és akik számára valóban érdekes lehet az ajánlatunk.  

Miért baj, ha túl tág a célközönség? 

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a releváns célcsoporthoz eljutnak az e-mailjeink, akkor miért baj, ha mások is megkapják. Ennek több oka is van: egyrészt, fölöslegesen fizetünk többet a kiküldött e-mailekért, ez pedig soha nem fog megtérülni.  

Másrészt, ha rendszeresen megjelölik a levelünket kéretlen tartalomként, akkor az e-mail szolgáltató automatikusan átrakhatja a ’Spam’ mappába minden felhasználónál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jó eséllyel olyanokhoz sem fog eljutni az ajánlatunk, akiket egyébként érdekelt volna, mert nem is találkoznak vele. Azzal tehát, hogy olyanokat bombázunk a hírleveleinkkel, akik számára valószínűleg érdektelen az ajánlatunk, a saját eléréseinket rontjuk. 

Ha jó ár-érték arányt, és magas megnyitási arányt szeretnénk, mindenképpen célszerű addig szűkíteni a marketinglistát, amíg tényleg csak olyanok maradnak rajta, akikkel van esély az együttműködésre. 

Mindegy a tartalom, ha nem jó a lista.

Nagyon sok esetben már a listán elcsúszik az e-mail marketing. Ezen a ponton a hírlevelek még el sem készültek, de már halálra vannak ítélve: lehetnek bármilyen zseniálisan megfogalmazva, tartalmazhatnak akármilyen szuper ajánlatot, nézhetnek ki bármily csábítóan, nem lesznek hatásosak, mert egyszerűen nem azok kapják meg, akiknek kellene.  

A kevesebb néha több: jobb lehet a hatásfok egy kisebb, de pontosabb listával, mint egy óriásival.