Stratégiai tervezés – csak megérzésekkel nem lehet vállalkozást irányítani!
Induló vállalkozásoknál nem lehet eléggé hangsúlyozni a stratégiai tervezés szerepét. Fontos, hogy legyen előttünk egy cél, de ez önmagában nem elég: pontosan tudnunk kell, hogyan kívánjuk ezt elérni. Ennek hiányában nem számíthatunk hosszabb távon is életképes vállalkozásra. Ha ad hoc, megérzésekre alapozva hozunk döntéseket, azzal lényegében a szerencsére bízzuk magunkat, ami talán kitart egy darabig, de a hiányzó alapok miatt a kártyavár előbb-utóbb összeomlik.
Mi kell a jól működő stratégiához?
Első körben világos célkitűzésekre van szükség, de természetesen a realitás talaján maradva. Nem baj, ha a tervek között szerepel a külföldi terjeszkedés annak ellenére, hogy jelenleg a magyar piacot sem uralja a cég, de adjunk időt ennek elérésére, és persze azt is találjuk ki, hogyan érhetjük el.
A stratégiai tervezés során fontos, hogy ne csak gondolatokra, ötletekre alapozzunk, hanem számokra, adatokra, elemzésekre. Az a cél, hogy egy világos és tartható terv jöjjön létre. Ehhez alapos kutatásokat kell elvégezni a piacot, valamint a célközönséget illetően. Tisztában kell lennünk azzal, kik a versenytársaink, kit szeretnénk megszólítani, milyen feltételei vannak a növekedésnek, és az egyes lépések milyen kockázatot rejtenek. Ha alaposan előkészítjük a döntéseket, nem érhet nagy meglepetés.
Milyen adatokat kell figyelembe vennünk?
Egy stratégia megalkotásánál a piaci szereplők ismerete nagyon fontos. A lehető legtöbbet tudnunk kell a konkurenciáról, de a potenciális partnerekről is. Mennyire stabilak, milyen a felépítésük, hogyan alakul az árbevételük, a létszámuk, mennyire meghatározó a szerepük a piacon, milyen a megítélésük az üzleti életben, a célközönségüknél, illetve mennyire fenntarthatóak.
Ezek az adatok könnyen hozzáférhetők céginformációs adatbázisokból, így nem is különösebben nehéz megszerezni őket. Kérhetünk listát a piaci szereplőkről és a velük kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, hogy megismerjük a versenytársakat és a lehetséges együttműködő partnereket is. A listákon keresztül láthatjuk, hogy milyen lehetőségek vannak a kapcsolati háló bővítésére, kit érdemes inkább kerülni, kit tekinthetünk közvetlen versenytársnak.
A kockázatok felmérése
Minden üzleti döntés kockázattal jár – nincs olyan, hogy valami biztosan összejön, legfeljebb olyan, hogy jók rá az esélyek. A kockázatelemzés lényege az lenne, hogy számba vegyük a lehetséges rizikókat, lássuk, miként alakulhatnak rosszul a tervek, ezáltal ki tudjunk dolgozni egy megoldást arra az esetre, ha valamelyik negatív forgatókönyv bekövetkezne.
A kockázatfelmérés azért is fontos, hogy egyáltalán tudjuk, milyen következményei lehetnek annak, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy arra számítunk. Ez is egy lehetőség arra, hogy eldöntsük, tudjuk-e vállalni ezt a kockázatot, vagy éppen megéri-e vállalni. Előfordul, hogy a jó döntés az, ha egyelőre nem lépünk – ez viszont csak akkor fog kiderülni, ha kellőképpen előkészítettük a döntést és minden tényezőt figyelembe vettünk.
Jól látható tehát, hogy az alapos stratégiai tervezés alapfeltétele minél több adatot megvizsgálni. Akkor fogunk tudni megalapozott, működő stratégiát létrehozni, ha a lehető legtöbb információ és adat a rendelkezésünkre áll a döntések és az irány meghatározására, alátámasztására. Ezek nélkül legfeljebb találgatni tudunk, megérzésekre alapozni, ezáltal a vállalkozásunk sorsát is a szerencsére bízzuk – ezt a kockázatot pedig nem érdemes vállalni.